Egy nagy csoporthoz tartozó kkv hozzáférhet olyan támogatáshoz, amely nem érhető el az ilyen kapcsolatokkal nem rendelkező hasonló méretű versenytársak számára. Az uniós kkv-fogalommeghatározás ezért különbséget tesz az önálló vállalkozások, a partnerkapcsolatokkal rendelkező vállalkozások (25% és 50% közötti tulajdonjog) és a kapcsolt vállalkozások (50% fölötti tulajdonjog) között. Egy vállalkozás akkor önálló, ha teljesen független, illetve nem rendelkezik partnerrel vagy kapcsolódó jogalanyokkal. Nem tekinthető önállónak, ha más jogalanyokkal áll kapcsolatban (akár partnerként, akár kapcsolt vállalkozásként) Ezekben az esetekben e jogalanyok személyzeti létszámát és pénzügyi adatait (árbevétel és mérleg) hozzá kell adni a vállalatéhoz. Az ajánlás 6. cikke leírja, hogy e kapcsolatokat hogyan veszik figyelembe, és hogyan számítják ki az adatokat. A felmérésben található összes kérdés kizárólag a 2003/361/EK ajánlás szerinti uniós kkv-fogalommeghatározására hivatkozik, a nemzeti és esetlegesen létező egyéb kkv-fogalommeghatározásra, vagy az esetleges egyéb változatokra nem.
Eger MJV Adóhatósága tájékoztatja az egri vállalkozásokat, hogy megjelent a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22. ) Korm. rendelet A mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozóknak a 2021. évben, az adott előleg-fizetési időpontban esedékes - a Htv. szerint bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó - adóelőleg 50 százalékát kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetni, ha erre vonatkozóan nyilatkozatot tesznek. A vállalkozóknak (a 2021. március 15-i előlegfizetés miatt) nyilatkozatot kell tenniük legkésőbb 2021. február 25-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára, ha élni kívánnak az adó felezés lehetőségével. Az említett nyilatkozat 2021. januárjától kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. 2018. február 6-án nyilvános konzultáció indult el az Európai Bizottság fórumán, amely az uniós KKV definíció tervezett felülvizsgálatáról szól. A nyilvános konzultáció keretében bárki (nemzeti és regionális hatóságok, vállalkozások, üzleti szervezetek, kockázati tőke befektetők, kutató- és felsőoktatási intézmények, valamint egyéni állampolgárok, azaz magánszemélyek) hozzászólhat a témához az EU 23 hivatalos nyelvén elérhető kérdőív kitöltésével 2018. május 6-ig. A KKV fogalom meghatározás a 2003/361/EK ajánlásban szerepel. A KKV (Kis- és középvállalkozások) meghatározásáról szóló ajánlás egy strukturális eszköz azon vállalatok azonosítására, amelyek a méretük miatt különös kihívásokkal szembesülnek a versenypiacon, ezért kedvezőbb bánásmódban részesülhetnek az állami támogatások tekintetében (a konkrét támogatás mellett ide értendőek az adókedvezmények, adóalap csökkentő tételek, bizonyos adónemek fizetése alóli mentesülések is).
[htmlbox szamvitel_konyv] Hazai szabályozás Magyarországon a KKV fogalom meghatározást a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény tartalmazza. Ez a törvény a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásnak való megfelelést szolgálja. A besorolási küszöbértékek megegyeznek a bizottsági ajánlásban foglaltakkal. Fontos kitétel – ahogy a fentiekben is olvasható -, hogy a kapcsolódó vállalkozások, és partnervállalkozások adatait a megfelelő módon össze kell számítani, és így kell meghatározni a méret besorolást. Mindezek alapján például a nemzetközi hátterű, önmagukban kisvállalkozásnak minősülő társaságok a multinacionális cégcsoport összes tagjával történő összeszámítási kötelezettség miatt vélhetően átlépi a középvállalkozási küszöböt. De a tisztán magyar tulajdonú anya- és leányvállalatok mutatószámai is összeszámítandóak, valamint a közös vagy szomszédos piacon működő, magánszemélyek egy bizonyos csoportjának tulajdonában álló cégek mutatószámai is összeszámítás alá eshetnek.
Elmondható, hogy annak a társaságnak, vállalkozásnak, amelynek kapcsolt vállalkozása, vagy kapcsolt vállalkozásai vannak (függetlenül attól, hogy azzal vagy azokkal bárminemű együttműködése, szerződése áll fenn), vélhetően összeszámítási kötelezettsége keletkezik. A törvény szerinti definíció összetett, minden egyes piaci szereplő esetében egyedileg vizsgálandó a méret besorolás minden évben. [htmlbox akr] Mely területeken lehet kiemelten fontos a KKV méret besorolás meghatározása egy magyar vállalkozás esetében?